“Minden megvan ahhoz, hogy bevonzza az olvasót: titokzatos vámpír love interest, fajok közti ellentétek, furcsa gyilkosságok és nem-gyilkosságok, éppen zajló társadalmi krízis. A probléma, hogy igazából egyik ívet sem viszi végig a szerző. Az internet miatt az alaphelyzetet (meteor) nem igazán lehet eltitkolni. A krimiszál az elején érdekesen kezdődik, de aztán elhalványodik a fajok közti konfliktusok és együttélési kérdések mellett, végül a háromnegyedénél megoldódik. A szerelmi szál önmagában jó lenne, a két főhős közt van kémia, van dinamikájuk, azonban nincs lezárása. A lány faji identitásának ütközései jók, azonban a végén nincs döntési pont. Ugyanígy a természetfeletti politika érdekes, de a végén nincs kibontva és megoldva. Összességében a regényben rengeteg potenciál és ötlet van, azonban a jelen formájában egyik szál sem elég erős ahhoz, hogy a regény fő ívét képezze. A mű egy sorozat nyitókötete, így megenged pár nyitott kérdést (pl. V, az edző aurájának rejtélye), de az probléma, ha önmagában nem értelmezhető az első rész. Gond továbbá, hogy a könyv alapvetően a felnőtt problémákat célozza, azonban a világépítés felnőtt fantasynek nem elég mély.  A kézirat a szerkesztési szintnél nagyobb munkát igényel, így ebben a formában nem kapott pozitív lektori ajánlást.”

Szóval a lektori negatív lett (ahogy korábbi bejegyzésben tippeltem is), de azon túl, hogy a fent idézett bekezdésnyi reflexió tele van pozitív gondolattal, az lvb1-t Rakéta Projektre ajánlották! <3

A pályázat részvevőiből öten kaptuk meg ezt a lehetőséget (egyelőre, mert ha jól számoltam hatan jutottak tovább pozitív lektorival, és gondolom még onnan is “áteshetnek” páran a rakétába, a második lektori körben), amit én személy szerint úgy fordítok magamban, hogy látnak benne potenciált, csak még masszírozni kell “kicsit” a kéziratot.

És hogy mit is jelent ez? A Rakéta Projekt keretén belül szeptemberben kapok egy szerkesztőt, akivel át tudjuk beszélni a kézirat hiányosságait, javítani valóit. Ha ezek alapján önállóan, szépen átírom az lvb1-t, akkor soron kívül beadhatom újra a kiadóhoz a regényt.

Ez szerintem hatalmas lehetőség, és csak csendben mertem drukkolni ezért az opcióért, főleg így, hogy ez az első felnőtt fejjel írt történetem, amit be is fejeztem (még ha nem is jól…). És akkor ha már itt tartok, kanyarodjunk kicsit vissza a lektori értékeléshez!

A lektori rávilágított a kézirattal kapcsolatos, kicsit homályos, sötétben tapogatózó érzéseimre. Nagyon is örülök annak, hogy az említett problémák nem ismeretlenek számomra, és emiatt nem is ért igazán meglepetésként, hogy mik a regény javítandó részei. Amit én összecsapott befejezésnek gondoltam (és ami miatt egy ideje már dolgozom az átíráson), az valójában a történetben szereplő ívek megoldatlansága (látszik, hogy első körben nem kétrészesnek indult, csak kinőtte magát). Amire félrevezető írói ígéretként utaltam, az az elhalványuló és a story 3/4-nél megoldódó krimi szál. Amit nem behatárolható célcsoportnak gondoltam, az a hiányos világépítés… (nah most kiderül legalább, mennyit profitáltam a Fantasy atmoszférateremtő kurzusból… 😀 ).

Nagyon várom a szeptemberi diskurzust! Addig is irkálom a kérdéseimet, hogy legyen mivel kiborítani… akarom mondani, szóval tartani a szerkesztőt a megbeszélésen… 😀